A szauna története, miért jó a finn szauna, miért jó az infra szauna, mi az a kombi szauna

 

 Akciós finn szauna építése, szauna árlista kattints ide!

 

 

A szauna történelme

Az első írásos emlékek szerint meztelen emberek ütögették magukat faággal, hogy azután leöntsék magukat hidegvízzel. Hogy finnek voltak-e, azt biztosan nem tudjuk, mindenesetre tény, hogy ma szinte minden finn háztartásban megtalálható a szauna. Nekik hozzátartozik a mindennapi élethez, s többet jelent puszta kikapcsolódásnál.

Mivel a finneknél már régóta létezik ez a találmány, ősi hagyományai vannak, annak ellenére, hogy napjainkban máshogyan festenek ezek a szaunák. Persze továbbra is léteznek az ősi hagyományokat maradéktalanul megőrző szaunafülkék Finnországban, már ami az építési módot illeti (több ezer évről van szó!). Különös, hogy csak a XX. század közepétől kezdődően nőtt meg az érdeklődés és a kereslet a szaunaépítés iránt mindenhol a világon, s mivel Finnország döntő szerepet vállalt mindebben, a szauna hazájának tekintjük.

A finn szauna kétezer éves múltra tekint vissza. A XIX. századig elterjedt volt a használata, azonban egy téves hiedelem miatt –mely szerint a szauna betegségeket terjeszt- a hagyomány majdnem teljesen kiveszett, kivéve a finneknél. Funkciójukat tekintve ezek a fülkék sokféle feladatot elláttak, például használták mosókonyhaként, vagy vallási szertartások helyszínei voltak (fizikai, szellemi megtisztulás), illetve gyógyítóhelyként is számontartották. A szauna a melegnek és a füstnek köszönhetően a ház leghigiénikusabb része volt, sok asszony hozta világra itt gyermekét annak idején.

És mit jelent a szauna ma? Relaxálást, pihenést, gyógyulást, megtisztulást – és még sok mindent, attól függ, kinek mi a célja, de egy valami biztos: vannak dolgok, amik nem változnak, s a hagyományokat tisztelve mi is átérezhetjük őseink nyugalmát.

Kül illetve beltéri finn szaunák, infra és kombi kabinok, gõz kabinok. Kizárólag svéd és finn szauna alapanyagok, szauna tartozékok széles választéka, baráti árakon. Az általunk kivitelezett szaunák a minõség és az esztétika jegyében, fejlett technológiai megoldások felhasználásával készülnek. Szauna építésben járatos, gondos kezek munkái. E tényeknek köszönhetõen minden termékünk hozza a szakmai elismerést és garantálja vásárlóink elégedettségét.

Mi a szauna?

Az idegenül, mégis jól csengő szó, a szauna finn eredetű. Olyan fürdőzési forma elnevezése, amely Finnországban évszázadok óta széles körben ismert: a számtalan tó, folyó partján, a keleti-tengeri öblök partvidéken mindenütt láthatók kis fürdőházak, amelyekről meglepő dolgokat állítanak.

Amikor ez a fürdő Németországban és más országokban is ismertté vált, vele együtt a szauna elnevezést is átvették. A hétköznapi nyelvben így mondják: „szaunázik” (azaz szaunafürdőt vesz), „szaunába megy” (azaz szaunafürdőbe), vagy „szaunát vásárol”. Az utóbbi kifejezés alatt azt értjük, hogy valaki vásárol egy fából készült szaunakabint, amely ennek a fürdőzési formának a sajátosságát képezi.

A fától nem égeti meg magát az ember, és így megengedhető, hogy a szokatlanul magas, a szaunára jellemző 60-100 oC-os hőmérsékleten is fát használjanak. Eközben a levegőnek kellő szárazságúnak kell maradnia, hogy a szaunázás közben bőségesen keletkező izzadság folyamatosan elpárologhasson. A párolgás hűt és ez a hűtés nem engedi, hogy túlforrósodjon a bőr. Ha „ráöntéssel” megszakítjuk a hűtést, az átmenetileg plusz hőingert jelent.

A test felhevüléséhez második szakaszként csatlakozik a szándékolt lehűtés. A tüdő leggyorsabban a külső levegőn hűl le (kültéri légfürdő), a bőr elsősorban a hideg víztől, néha a hótól. Tehát a szauna valójában egy váltófürdő. Felhevülés a forró-száraz levegőn a szaunakabinban és az azt ismétlődően követő lehűlés a külső levegőn és a hideg vízben. A frissítő hűtő szakasz a testre gyakorolt hatása miatt nem kevésbé fontos a szervezetnek, mint a lazító, nyugtató meleg.

A felhevülés/izzadás és a tudatos hűtés egymást ismétlődően követő ingerfolyamatát gyakran nevezik „szaunamenetnek”. Ezt legalább egyszer érdemes megismételni. A gyakorlott szaunázók három szaunamenetet is végeznek, amely - kellő nyugalomban végigélvezve - , akár másfél-két órán át is eltarthat.

Szauna és gőzfürdő

A közfürdők szaunáira jellemző gőzfürdő orosz eredetű („banja”). A levegő a gőzfürdőben olyan páradús, hogy azonnal újból lebegő vízcseppekké alakulnak át (=forró köd). Ezek csak kb. 45 oC-osak, mert a magasabb hőmérséklet ilyen nedvesség mellet már nem volna elviselhető. Igaz, hogy a gőzfürdőben tartózkodó személy izzad, azonban nem hűti le az izzadság párolgása. Így a tartózkodási idő, amely alatt felforrósodunk, hasonló, mint a szaunában, kb. 10-15 perc.

Ha gőzkamráról váltunk a hűtésre, először a légfürdőbe kell menni és utána következik a hideg vizű fürdő. Az orosz gőzfürdő kombinálása a meleg és a forró levegőjű helységekkel és meleg vizes medencével, ahogy az ókori rómaiaktól ez fennmaradt, - ezt nevezik orosz-római gőzfürdőnek. Nálunk kb. 100 éve ismert a fürdőzésnek ez a módja, és tudni kell róla, hogy a szervezet számára nagyon megterhelő és tulajdonképpen nem nevezhető korszerűnek, hiszen mindenütt elérhető a szauna.

A gőzfürdő és a szauna gyökerei azonosak, ami a „kőizzasztó fürdőt” illeti. Ha a hőmérséklet a kövek lehűlésével csökkent, kevés vizet permeteztek a kövekre, amely azt azonnal elpárologtatta. Így folytatódhatott az izzadás és azt érték el, hogy rövid idő alatt felforrósodott a test és sok vizet volt képes elpárologtatni. A szükséges idő többnyire negyed órát sem tett ki, ami olyan rövid, hogy ez alatt az idő alatt a szív és a vérkeringés még nem kaphatott komoly terhelést.

A szaunának és az orosz „banja”-nak ez az előnye olyan nagy, hogy mindkettő igazi népfürdővé fejlődött, ahol nagyon idős és gyakran már nem egészen egészséges emberek is fürdenek. Arra is kell gondolni, hogyha a szaunában a magasabb padokra ülnek, az „inkább intenzíven, de rövidebb időre tegyék” szabálya érvényesül. Ezért nem kell túl sokáig időzni a legalsó padon, amelyet inkább fellépő padnak neveznek.

 

 

 Akciós finn szauna építése, szauna árlista kattints ide!

Mennyi szauna létezik?

A szauna elterjedésének élén változatlanul szülőhazája áll, ahol több mint 1,4 millió szaunafürdő található, azonban közülük csak kevés a közfürdő jellegű.

A szauna használata Finnországban általánosan elterjedt, eltekintve néhány területétől, amelynek svéd nyelvű a lakossága - Rantasalu professzor beszámolója szerint. A számítások szerint Finnországban 3,5-4 millió ember élvezi rendszeresen a szaunafürdőzés örömeit.

A szomszédos Ausztriában, Svájcban, Hollandiában, ezen kívül

Norvégiában és Svédországban is, ahol Talve professzor szerint a szauna korábban a Finnországgal határos területek kivételével egyáltalán nem volt elterjedt, hasonlóképpen növekszik a szaunák száma, mint nálunk. Lassabban, ugyanakkor folyamatosan fejlődik a fürdőzésnek ez a formája Európa többi országában is, Dél-Afrikában, Ausztráliában, Új-Zélandon, Japánban és Dél-Amerika szinte minden országában.

Néha a szauna a többi fürdőzési szokást is felváltja. Úgy tűnik hogy Japánban a szauna átveszi a „japán fürdő (furo)” szerepét, amely egy szokatlanul forró vizű fürdő. Különösen érdekesek az oroszországi szaunavizsgálatok, ahol széles körben elterjedt a gőzfürdő („banja”). Az utóbbi években ezt is egyre inkább felváltja a klinikákon és a gyógyüdülő helyeken a szauna.